Tájékoztatás és állásfoglalás

2019. évi CXI. törvény egyes törvényeknek az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő módosításáról

  az úgynevezett „kuruzsló” törvény kapcsán.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 187. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen a) az orvosi gyakorlat, b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ez az új törvényi tényállása a kuruzslás meghatározásának, amit a Parlament 2019. december 17.-én fogadott el és a hatályba lépés időpontja 2020. február 15.

Mindenki megnyugtatására a nem jogosult által végzett orvosi tevékenység („kuruzslás”) egy évtizedek óta létező tényállás a Btk-ban. A Kriminológiai Intézet szerint – az utóbbi 15 évben – évente átlag 3 esetben alkalmazzák, végrehajtható szabadságvesztés büntetést csak igen ritkán szabnak ki, bár akár egy év szabadságvesztés is járhat érte.

A 60/2003. (X.20.) ESZCSM rendelet szerinti „Pszichoterápia definíciója: (a szakmai minimumfeltéteknél): • A pszichoterápia olyan segítő, gyógyító beavatkozás a pszichés betegségek kezelésében, amely: - verbális vagy nonverbális kölcsönhatás révén hoz létre változásokat az élményfeldolgozásban és a magatartásban. - Sajátos kapcsolat, amely sűríti és céltudatosan használja az interperszonális kapcsolat hatótényezőit - és meghatározott keretek között működik, zárt lélektani térben. - Alapja az empátia, feltétel nélküli elfogadás és kongruencia

1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 103. §-a szerint a pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.

Megállapítható, hogy a törvényi szabályozás elnagyolt fogalmat használ a pszichoterápia meghatározásánál és leszűkíti a pszichoterápiás tevékenység végzését a szakorvosra és klinikai szakpszichológusra. A törvény ellentmond más jogszabályoknak, amelyek pl. munkaköri meghatározásként írják elő (pszicho)terápiás tevékenységek végzését, lélektani beavatkozásokat. Így a törvény kriminalizálja az összes többi segítő tevékenységet - képzett, gyakorlott pszichológusok és szakpszichológusok, családterapeuták, mentálhigiénés szakemberek, művészetterapeuták, fejlesztő pedagógusok, szociális munkások, coachok, stb. esetében.

Az MMSZKE Kiképző Tanácsa elfogadhatatlannak tartja, hogy ilyen körülhatárolatlan fogalomhasználattal éljen a törvényhozó - a kuruzslás meghatározásánál és a rosszul definiált pszichoterápiás/terápiás beavatkozások leírásával kriminalizálja a meglévő magyar segítő szakmákat.

Az MMSZKE Kiképző Tanácsa együttműködik mindazokkal - a más segítő - szakmai szervezetekkel, akiknek célja ennek a rosszul szabályozott törvénynek a megváltoztatása, a többi segítő szakma méltó képviselete és egy differenciált terápiás fogalomhasználat kialakítása a törvényhozás számára.

Az MMSZKE Kiképző Tanácsa lehetőséget lát arra, hogy széles szakmai összefogással képviseljük és lehetőleg megváltoztassuk azt a kirekesztő magyar rendszert, amelyik nem a nemzetközi és európai gyakorlatnak megfelelően határozza meg a pszichoterápiás/lélektani módszerek széles és differenciált körét.

A szocioterápia és művészetterápia szempontjából értelmezett szabályozás

Jelenleg Magyarországon a művészetterápiát a szocioterápiák körébe sorolják, így a művészetterápiás tevékenység nem tartozik a pszichoterápiák körébe és nem tartozik a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások közé se.

A szocioterápia és a művészetterápia nem dolgozik betegségkategóriákkal, diagnózisokat nem állít fel, a művészetterápiában résztvevőknek semmilyen egészségügyi adatát nem ismeri.

A művészetterápiás módszerek – képzőművészet, mozgás, zene, biblioterápia, színház, stb. – a művészet eszközeivel közelít a lélektani történésekhez, azokon keresztül tesz kifejezhetővé, megismerhetővé, átélhetővé, fejleszthetővé önismereti tartalmakat. 

A művészetterápiákat szociális-, oktatási-, kulturális intézményekben, civil/nonprofit közösségekben alkalmazzák elsődlegesen, célja az önismeretfejlesztés, prevenció, rehabilitáció és társadalmi integrálás.

A művészetterápia pszichoterápiával érintkező része egészségügyi intézményben és teamben végzett tevékenységi kör, a művészetterapeuta csak ekkor dolgozik betegségkategóriákkal és az adott intézmény terápiás koncepciójához illeszkedően alkalmazza a művészetterápiás módszert.

A művészetterápia így nem tartozik az orvosi és egészségügyi tevékenységek közé, nem folytat pszichoterápiás gyakorlatot, nem alkalmaz pszichoterápiás eljárásokat. A művészetterapeuta képesítése és tevékenysége hozzájárul a résztvevő egészséges emberek prevenciójához, lelki egyensúlyuk megtartásához, önismeretfejlesztéséhez, illetve a szociális-, oktatási intézményekben hátránnyal küzdők társadalmi integrációjához, rehabilitációjához, edukációjához.  

2020. január 20.

Bali Erzsébet             Justin Móni                Nagy-György Attila               Németh László

kiképző terapeuta     kiképző terapeuta        kiképző terapeuta                kiképző terapeuta  MMSZKE elnöke